Szerintem minden fotós eljut arra a pontra (helyesbítek: minden modell/portréfotós), hogy szüksége lesz egy sminkesre.
Számos mini-werkfilmen azt látjuk a neten, hogy barátnők, hozzá nem értők sminkelgetnek “épphogyerrejártam” modelleket, és, hogy ez milyen jó, és spontán, és mekkora buli.
Aki csinált már ilyet komolyabban gondolva, az tudja, hogy ilyen csak a mesékben létezik. A lányok tudnak sminkelni. Ez alapesetben evidens… De akkor mit is tud a sminkes??? Jó kérdés. A jó fotón a modell tökéletes, ezt mindenki értse, úgy, ahogy akarja, Én leginkább arra gondolok, hogy az adott témához passzol minden tekintetben. A témához megfelel az alkata, a ruhája, a haja, és a sminkje… Felénk elég sűrűn szeretik ezeket a dolgokat félvállról venni. Merthát ez sok idő, és energia…

PEDIG. A jó fotó attól jó -szerintem- hogy minden a helyén van, és megfelelő. Egy fotózáshoz máshogy kell sminkelni magad, mint ha bulizni mennél, és ezt a sminkes TUDJA, és ALKALMAZZA… legalábbis, akikkel mi dolgozunk.
Az utóbbi években sikerült néhány kozmetikust kipróbálnom, egy néhányat kíváncsiságból, a többit a helyzet hozta… A tanulság… Ők a stáb egyik legfontosabb tagjai!
Gyorsan, precízen dolgoznak, tudják mennyire fog látszódni a fotón, és az idétlenül, férfi aggyal körbemagyarázott elképzeléseimet képesek összerakni, és hozzá a megfelelő sminket elkészíteni.
Szűk egy éve egy fotózáshoz Murányi Flóra sminkelt nekem, akkor találkoztunk először. Egyből tudtam, hogy jó lenne, ha Ő sminkelne nekem, mert dinamikus, kreatív, és nem esik kétségbe, ha kell valami kis extra.
Tavaly novemberben összefutottunk egy-két smink/beauty fotózás erejéig, és egyre inkább úgy néz ki a dolog, hogy szeretek vele dolgozni, és nemcsak a megjelenése, viselkedése miatt, hanem azért, mert eddig minden munkája 5*-os volt.
A folytatást úgy gondoltuk, hogy jó lenne a studiótól, és a fehér háttértől távol megejteni, így Flóra elkezdett szervezkedni, és meg is lett az eredménye: kibéreltük a Szegedi Nemzeti Színházat.
A helyszín maga bámulatos, gondolom nem kell senkinek sem bemutatnom, aki nem járt még benne, az is el tudja képzelni, minden piros bársony, csili-vili, aranyszínű, és márványpadlós.
Amint beléptünk a színházba, a portás a segítségünkre sietett egy hatalmas kulcscsomóval, és megkérdezte tőlünk, hogy merre lesz a fotózás? Ezt totális komolysággal kérdezte, amire mi kicsit elmosolyodtunk, ugyanis ennyire konkrét tervünk még nem volt…
A portás nagyon segítőkész volt, az egész színházat végigszaladtuk, és kiválasztottunk pár helyszínt, amit előre láthatóan használni szeretnénk, Ő ezután ezeket kinyitotta, rendelkezésünkre bocsátotta.
A fotózást Pankával kezdtük, mert Ő volt addigra készen, valamint Ő vele már dolgoztunk (na jó, fotóztunk) együtt. Egyből rájöttünk, a helyszínválasztás tökéletes, csak egy kicsit talán nagy falat. Nehéz volt dönteni, hogy mi is legyen benne a képben, de végül úgy hiszem egész jól megoldottuk a dolgot.
A sort Annamari folytatta, majd Kingát idegeltem hülye kívánságaimmal, és végül Nimródot kattintgattuk. A modellek ahhoz képest, hogy egyikük sem modellkedik, igen jól együtt tudtak működni velünk, ami azt hiszem dícséretes.
A végén még az utolsó pár percben fotóztunk egy-két közös képet, ami a vártnál még jobban is sikerült, ez külön öröm volt számunkra.
A fotózásról készült egy kis rövid videó is, hogy lássátok, hogy is megy nálunk egy ilyen fotózás…
A galéria megtekintéséhez kattints Annamarira!